Február 20. - HIT

A Szentlélek gyümölcse {ML 55}   

„Az igaz ember hitből él.” (Római levél 1,17) {ML 55.1}   

Habakuk próféta a jövőről elmélkedve így szólt: „Őrhelyemre állok, megállok a bástyán és vigyázok, hogy lássam, mit szól hozzám, s mit feleljek az én panaszom dolgában. És felelt nekem az Úr, s ezt mondta: Írd fel a látomást és vésd táblákra, hogy könnyen olvasható legyen. (…) Az igaz pedig a hite által él.” (Habakuk próféta könyve 2,1–4.) {ML 55.2}   

A hit, amely megerősítette Habakukot, és minden igaz embert erősített a súlyos próbák napjaiban, ugyanaz a hit tartja meg ma is Isten népét. A legsötétebb órákban, a legijesztőbb körülmények között az Istenben bízók a világosság és erő forrásához járulhatnak. Istenbe vetett hitünk által reményünk és bátorságunk napról napra megújulhat. Az igaz a hite által él. Isten szolgálatában senkinek sem kell kétségbeesnie, ingadoznia vagy félnie. Az Úr minden várakozásukat gazdagon beteljesíti azoknak, akik bíznak Őbenne, és bölcsességet ad nekik, a szükségleteik szerint. {ML 55.3}   

Ápolnunk és növelnünk kell azt a hitet, amelyről a próféták és az apostolok bizonyságot tettek, azt a hitet, amely megragadja Isten ígéreteit, s várja a szabadulást az Isten által megszabott időben és módon: az Úrnak, Megváltó Jézus Krisztusunknak, a királyok Királyának dicsőséges eljövetelét. A várakozási idő hosszúnak tűnhet, a csüggesztő körülmények lesújthatják a hívő keresztényt, és sokan azok közül, akikben bíztunk, eleshetnek az úton, azonban jelentsük ki mi is a prófétával, aki e szavakkal igyekezett bátorítani Júdát példátlan hitehagyása idején: „Az Úr az Ő szent templomában, hallgasson előtte az egész föld!” (Habakuk próféta könyve 2,20) Tartsuk mindig emlékezetünkben Isten vigasztaló üzenetét: „E látomás bizonyos időre szól, de vége felé siet és meg nem csal, ha késik is, bízzál benne, mert eljön biztosan, nem marad el! (…) Az igaz pedig a hite által él.” (Habakuk próféta könyve 2,3–4) (Próféták és királyok, 386–388. o.) {ML 55.4}