December 9. - A BÁRÁNY DICSÉRETE

Az örök élet ígérete {ML 347}   

„Eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz Bíró ama napon, de nemcsak nekem, hanem mindazoknak, akik vágyva várják az Ő megjelenését.” (Timótheusnak írt II. levél 4,8) {ML 347.1}   

Mielőtt belépnek Isten városába, a Megváltó megajándékozza követőit a győzelem jelvényeivel. A ragyogó sorokban álló megváltottak körülveszik királyukat, akinek alakja magasan kiemelkedik a szentek és angyalok fölé. Látják jóságos arcát, s pillantása szeretetet sugároz feléjük. Az üdvözültek megszámlálhatatlan seregében minden szem Jézus Krisztusra tekint: most mindnyájan láthatják a Megváltó dicsőségét, akinek a földön járva „oly rút és nem emberi volt ábrázata, és alakja sem ember fiáé volt” (Ésaiás könyve 52,14). A győzőket Ő maga koronázza meg a dicsőség fejdíszével. A koronán mindenki saját neve szerepel, ezzel a felirattal: „Szentség az Úrnak”. A megváltottak kezében győzelmi pálmaág és ragyogó arany hárfa lesz, s amikor a vezető angyal megadja a hangot, mindenki örömmel játszik hangszerén, és édes zene dallamos hangjai csendülnek fel. Kimondhatatlan elragadtatás tölt be minden szívet, és minden hang hálás dicséretet zeng: „Annak, aki szeretett minket és megmosott minket bűneinkből az Ő vérével, s tett minket királyokká és papokká az Ő Istenének és Atyjának, annak legyen dicsőség és hatalom mindörökkön örökké!” (Jelenések könyve 1,5–6) {ML 347.2}   

Milyen kimondhatatlan öröm lesz, amikor meglátjuk Jézust, akit szerettünk! Meglátjuk Őt dicsőségében, aki annyira szeret bennünket, hogy önmagát adta értünk. Áldólag terjeszti felénk kezeit, amelyeket egykor átszegeztek a mi megváltásunkért. (The Signs of the Times, 1882. november 2.) {ML 347.3}   

Akik Isten kezébe teszik életüket, meglátják a Királyt az Ő szépségében. Látják majd csodálatos dicsőségét, s arany hárfáikat kezükbe véve elragadó zenével és énekkel töltik be a mennyet a Bárány dicséretére. (Review and Herald, 1905. június 15.) {ML 347.4}