Október 16. - …HOGY MEGISMERJÜK KRISZTUS MINDEN ISMERETET FELÜLHALADÓ SZERETETÉT

Isten az életemben {ML 293}   

„Emlékezzetek meg a messze régi dolgokról, hogy én vagyok Isten, és nincs több, Isten vagyok, és nincs hozzám hasonló.” (Ésaiás próféta könyve 46,9) {ML 293.1}   

A mennyben Isten „minden mindenben”: ott a szentség uralkodik, és az Istennel való összhangot semmi sem rontja meg. Ha igazán a menny felé haladunk, akkor a menny lelkülete uralkodik a szívünkben már most is. De ha nem találunk örömet abban, hogy a mennyeiekről gondolkodunk, ha nem érdekel bennünket Isten megismerése, ha nem szemléljük örömmel Krisztus jellemét, és nem vágyódunk a megszentelődésre, akkor nem remélhetjük, hogy a mennybe jutunk. A keresztény előtt mindig ott a magasztos cél: a tökéletes alkalmazkodás Isten akaratához. Szeret beszélni Istenről, Jézusról, az áldás és tisztaság otthonáról, amelyet Isten készített az Őt szeretőknek. Amikor a hívő keresztény Isten áldott ígéretéből merít erőt, ebből táplálkozik, ezt az apostol úgy ábrázolja, mint az eljövendő világ erőinek megízlelését (Zsidókhoz írt levél 6,5). {ML 293.2}   

Meg kell ismernünk Isten Krisztusban megnyilatkozó szeretetét. Ez az ismeret formálja át a jellemünket. Befogadása újjáteremti az emberi lelket Isten képmására, s egész lényünknek isteni erőt ad. {ML 293.3}   

Pál apostol így szól: „Meghajtom térdemet a mi Urunk, Jézus Krisztus Atyja előtt, akiről neveztetik minden nemzetség, mennyen és földön, hogy adja meg néktek az Ő dicsősége gazdagságáért, hogy hatalmasan megerősödjetek az Ő Lelke által a belső emberben! Hogy lakozzék Krisztus hit által a szívetekben. A szeretetben meggyökerezvén és alapot vevén, hogy megérthessétek minden szentekkel egybe, mi a szélessége, hosszúsága, mélysége és magassága Isten jóvoltának, és megismerjétek Krisztus minden ismeretet felülhaladó szeretetét, hogy beteljesedjetek az Isten egész teljességéig.” (Eféz 3,14–19) {ML 293.4}