Augusztus 3. - AMIT ÉRDEMES MEGTENNI

Krisztus munkatársai {ML 219}   

„Akármit tesztek, lélekből cselekedjétek, mint az Úrnak, és nem embereknek.” (Kolossébelieknek írt levél 3,23) {ML 219.1}   

Nagy munka vár ránk: segítenünk kell a férfiaknak és nőknek, Krisztushoz vezetve őket, de nem a nyelvek adománya vagy csodák által, hanem a megfeszített Jézus prédikálása nyomán (Korinthusiaknak írt I. levél 1,23). Miért késlekedünk a világ megjobbítására való törekvéseinkkel? Miért várunk arra, hogy csodálatos dolgokat cselekedjünk, vagy valami költséges eszközzel lássanak el bennünket a munkánkhoz? Bárhol is dolgozunk, akár az üzleti életben, akár mezőgazdaságban, akár hivatalban, törekednünk kell az emberek megmentésére. (Review and Herald, 1905. január 5.) {ML 219.2}   

Az élet telve van drága alkalmakkal, amelyeket felhasználhatsz arra, hogy Istentől kapott képességeidet mások áldására fordítsd, és ily módon te magad is áldást nyerj, anélkül, hogy magadra gondolnál. Jelentéktelennek tűnő események vagy körülmények gyakran csodálatos áldásnak bizonyulnak az olyan ember számára, aki elvből cselekszik és megszokta az igaz út követését, egyszerűen azért, mivel az az igazság. Törekedj jellemed tökéletesítésére, és mindent Isten dicsőségére tegyél – akár látják és értékelik az emberek, akár nem, mivel te Istené vagy, aki a saját élete árán váltott meg téged. Légy hűséges a legkisebb és a legnagyobb dolgokban egyaránt! Tanuld meg szólni és cselekedni az igazságot mindenkor! Rendeld alá és add át szívedet teljesen Istennek! Ha kegyelme irányít, akkor cselekedni fogod a kedvesség kicsiny tetteit. Végezd el mindazt, amit elvégezhetsz, a kicsiny kötelességeket sem elhanyagolva, s engedd, hogy napfény ragyogja be életedet és jellemedet. Hintsd szét a szeretet és áldás ajándékait! Tetteid kihatnak az örökkévalóságra. Életed munkájának eredményét megláthatod majd a mennyben, az örökkévaló korszakokon át, mivel kedves Isten előtt. {ML 219.3}   

***** {ML 219}   

Gondolj arra, hogy amit érdemes megtenni, azt érdemes jól megtenni! (Youth’s Instructor, 1892. szeptember 29.) {ML 219.4}