Július 8. - AZ UDVARIASSÁG KEGYELMI AJÁNDÉKA

Találkozások {ML 193}   

„Legyetek mindnyájan egyértelműek, legyetek részvéttel egymás iránt, szeressétek egymást mint testvérek, legyetek irgalmasok, udvariasak!” (Péter apostol I. levele 3,8) {ML 193.1}   

Pál apostol szilárdan kitartott alapelvei és kötelességei mellett. Nagy bátorsággal hirdette Jézus Krisztust, de sohasem viselkedett nyersen vagy udvariatlanul. Mindig kedvesen és figyelmesen fordult mások felé. Jellemének kiemelkedő vonása volt az udvariasság és előzékenység, s ennek köszönhetően a magasabb rangúak is szívesen látták. {ML 193.2}   

Pál lelkesedett az igazságért, és bátran védelmezte Krisztust, azonban egész magatartását az udvariasság kegyelmi ajándéka hatotta át. {ML 193.3}   

Bárhová ment, szíveket vonzott magához, s lelke összekapcsolódott testvérei lelkével. Amikor el kellett búcsúznia tőlük, szomorúak voltak, hiszen tudták, hogy többé nem látják az apostolt. Komolyan kérték, hogy maradjon velük. Pál így szólt hozzájuk: „Mit gondoltok, hogy sírtok és az én szívemet keserítitek?” (Ap csel 21,13) Együtt érző szíve összetört, amikor érezte, hogy testvérei bánkódnak miatta. Szerették Pált, és úgy érezték, nem tudják őt nélkülözni. Melyik keresztény nem csodálja Pál jellemét? Sziklaszilárdnak bizonyult az igazság védelmében, de barátai körében szeretetteljes és szelíd volt. {ML 193.4}   

Krisztushoz azok hasonlítanak legjobban, akik kedvesek, könyörületesek és udvariasak. Isten határozott meggyőződést és erős jellemet munkált bennük, így semmi sem tántoríthatja el őket hitüktől, és nem térítheti el őket a kötelességeiktől. {ML 193.5}   

A keresztény szelíd, csendes, nyugodt, és tekintettel van másokra. Boldogság tölti be szívét, nem teszi ingerlékennyé a betegség, nem zavarják meg a körülmények. Isten gyermekei sosem felejtik el, hogy jót cselekedjenek – önként teszik ezt, mert Isten átalakította a jellemüket. (Review and Herald, 1885. szeptember 8.) {ML 193.6}