10. fejezet

Jel. 10,1

"És láték egy másik, erős angyalt az égből leszállani, aki felhőbe vala öltözve; és a fején szivárvány vala, és az orcája olyan vala, mint a nap, és a lábai, mint a tűzoszlopok."

7BC 971.Láttam egy másik, erős angyalt az égből leszállani.Jánost nem kisebb személyiség, mint Jézus Krisztus utasította a hatalmas angyal képében. Jobb lábát a tengerre, ball lábát a földre helyezve mutatja, hogy milyen szerepet játszik a Sátánnal folytatott nagy küzdelem záróeseményeiben. Ez a testhelyzet jelzi az egész föld fölötti hatalmát és tekintélyét. A viszály korról-korra egyre erősödött, egyre elszántabb lett, s a végső eseményekig erősödni fog. A sötétség hatalmasságainak mesteri működése ekkor hág tetőpontra. Gonosz emberekkel szövetkezve a Sátán félrevezeti az egész világot és azokat az egyházakat, melyek nem fogadják el az igazság szeretetét. Ennek ellenére a hatalmas angyal figyelmet parancsol, hiszen hangos szóval kiállt. Meg fogja mutatni hangja hatalmát és tekintélyét azoknak, akik a Sátánnal fogtak össze, ellene állni az igazságnak.

EW 286.Aki felhőbe vala öltözve. – Nemsokára megjelent a nagy fehér felhő, amelyen az embernek Fia ült. Az angyal azt mondta, hogy ez a felhő az ember Fiának jele. Mikor közelebb ért a földhöz, láthattuk Jézus dicsőségét és fenségét, amint kivonult győzve, hogy győzzön. A szent angyalok csapatai fejükön ragyogó koronákkal kísérték el útjára.

7BC 989.A fején szivárvány vala.Aki eddig Közbenjárónk volt: aki hallja a bűnbánó imánkat és vallomásokat: aki szivárvánnyal, a kegyelem és a szeretet – fejét körülvevő – jelképével ábrázol az Írás, hamarosan befejezi szolgálatát a szenthelyen. A kegyelem és az irgalmasság rövidesen leszáll a trónról, s jogosság fogadja el a helyét. Akire népe várt, beül jogába –a Főbíró székébe (RH 1889. jan. 1).

3SG 75.A fején szivárvány vala.

TM 157.A fején szivárvány vala. – Komoly, ünnepélyes munka vár rátok, nevezetesen, hogy az Úrnak utat készítsetek. Mennyei kenetre szorultok, de meg is kaphatjátok. „Amit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja néktek. Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben, kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömötök teljes legyen.” Ki űzhet tréfát, ki folytathat könnyelmű társalgást, beszédet, mialatt hit által a megöletett Bárányt szemléli, aki az Atya trónja előtt, Közbenjáró gyanánt könyörög földi egyházáért?
Hittel tekintsünk fel a trónt övező szivárványra, amely mögött bevallott bűneik felhője lebeg. Az ígéret szivárványa biztosíték minden alázatos, töredelmes hívő lélek számára, hogy élete Krisztuséval egy, s, hogy Krisztus egy az Atyával. Isten haragja egyetlen lélekre sem zúdul, „Azért legyen tehát az ív a felhőben, hogy lássam azt és megemlékezzem az örökkévaló szövetségről.”

EÉ 113.A fején szivárvány vala. – Amiképpen a felhőben megjelenő szivárványív a napfény és a záporeső egyesülésének eredménye, úgy az Isten királyiszéke feletti szivárvány ábrázolja az Ő kegyelmének és igazságának egyesülését. A bűnös, de bűnbánó lélekhez így szól Isten: „…Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!” (Jób 33,24.)
A fején szivárvány vala. lásd EGW Jel 4,3.

EW 179.Az orcája olyan vala, mint a nap. – Nyomorult, koldus és gyenge emberek köpdöstek a dicsőség Királyának arcába, miközben durván ujjongott az aljas bántalmazáson a tömeg. Kegyetlen ütéseikkel torzították el Annak arcát, akiben az egész menny gyönyörködött. Még egyszer megpillantják majd azt az arcot, midőn a napnál is dicsőségesebben ragyog, de akkor szeretnének majd elmenekülni előle. Durva győzelemmámor helyett majd sírnak és jajgatnak.

ML 357.Az orcája olyan vala, mint a nap. – Minden arc visszatükrözi majd Megváltójuk képmását. Akkor nem láthatunk majd aggódó, bánkódó arcokat, mert mindenki vidám lesz és mosolyog ártatlan tisztaságában. Ott lesznek az angyalok a feltámadt szentekkel és vértanúkkal – minden korszak megváltottaival. A legnagyobb örömet azonban az okozza majd, hogy ott lesz szeretett Megváltónk, aki szenvedett és meghalt értünk, hogy örvendhessünk annak a boldogságnak és szabadságnak. Dicső arca fényesebben fog ragyogni a napnál és megvilágosítja a gyönyörű szép várost, és szétárasztja dicsőségét minden felé.

JÉ 663-64.Az orcája olyan vala, mint a nap. – A szemlélők csendben vártak a félelmetes jelenet végére. A nap kisütött, de a keresztet továbbra is beburkolta a sötétség. A papok és a főemberek Jeruzsálem felé tekintgettek; és íme, a sűrű felhők rátelepedtek a városra és Júda síkságaira. Az Igazságosság Napja, a Világ Világossága visszavonta sugarait az egykor kegyelt Jeruzsálem városától. Isten haragjának cikázó villámai a pusztulásra ítélt városra irányultak.
A sötét homály hirtelen felemelkedett a keresztről, és érthető, tiszta, - a trombita hangjához hasonló hangon - amely úgy tűnt, hogy az egész teremtett világmindenségen áthangzott, Jézus így kiáltott fel: „ELVÉGEZTETETT!” (Ján 10:30) „ATYÁM, A TE KEZEDBE TESZEM LE AZ ÉN LELKEMET” (Luk 23:46). Fényesség vette körül a keresztet, és az Üdvözítő arca a nap fényéhez hasonló dicsőséggel ragyogott fel. Krisztus azután lehajtotta fejét a mellére, és meghalt.

TM 280.Az orcája olyan vala, mint a nap. – Akik a lelkeket Kálvária fényében tekintik, nem kell tévedniük, hogy hogyan értékeljék őket. Annak okát, hogy Isten miért engedte meg, hogy az embercsalád tagjai közül néhányan nagyon gazdagok, néhányan pedig nagyon szegények legyenek, az emberek csak az örökkévalóságban értik majd meg, kivéve, ha törekszünk helyes viszonyt fenntartani Istennel, s terveit megvalósítani, ahelyett, hogy saját önző eszméinket követnénk, nevezetesen, hogy jobban értékeljük gazdag felebarátainkat, mint szegény szomszédunkat. Isten felhozza napját mind az igazakra, mind a gonoszokra, ez a nap pedig Krisztust ábrázolja, az Igazság Napját, Aki a világ Világossága, és áldását, irgalmát, a láthatatlanokat és a láthatókat egyaránt árasztja gazdagokra és szegényekre. Ez az elv irányítja megtartásunkat embertársainkkal szemben. Az Úr a legmagasztosabb erkölcsi elvek tanítója. Bűntelenül senki sem térhet el azoktól. Isten jósága ellen elkövetett legnagyobb sértés, ha kételkedünk abban, vajon részesít-e másokat is lelki és testi áldásokban, amelyekből bőségesen juttatott nekünk.

AT 403-4.A lábai, mint a tűzoszlopok. A tűzoszlop, mely Isten törvénye áthágóinak Isten haragja félelmetességéről beszél, a világosság, irgalom és szabadítás jelképe azok számára, akik parancsolatait megtartották. Isten karja, mely elég erős, hogy a lázadókat szétzúzza, elég erős arra is, hogy a hűségeseket megszabadítsa. Akik hűek, valamennyien megmenekülnek. „És elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval és egybegyűjtik az ő választottait a négy szelek felől, az ég egyik végétől a másik végéig” (Máté 24, 31).

3T 340.A lábai, mint a tűzoszlopok.Nappal felhőoszlop, éjjel tűzoszlop jelezte, Isten jelenlétét, ami élő emlékeztető volt előttük. Az isteni jelenlét nem függött Mózes jelenlététől. Mégis pontosan akkor, amikor Mózes értük könyörgött az Úrhoz, ők szégyenteljes ballépéseket tettek, megszegve azt a törvényt, melyet nemrég kaptak lélegzetállító körülmények között.

Jel. 10,2

"És a kezében egy nyitott könyvecske vala; és tevé a jobb lábát a tengerre, a bal lábát pedig a földre."

NK 317-18.A kezében egy nyitott könyvecske vala. – Az üzenetből világossá válik, hogy mikor kezdődik ez a mozgalom. A kinyilatkoztatás szerint az „örökkévaló evangélium” magában foglalja azt az üzenetet is, amelyből elénk tárul az ítélet megkezdésének ideje. A megváltás üzenetét minden korban prédikálták, de az evangéliumnak ezt a részét csak az utolsó napokban lehet hirdetni, mert csak akkor igaz, hogy az ítélet órája eljött. A próféciákból egy eseménysort ismerünk meg, amely az ítélet megkezdéséig tart. Ez különösen Dániel könyvében figyelhető meg. A próféciának azt a részét, amely az utolsó napokra vonatkozik, Dánielnek be kellett pecsételnie „a végidőig. A végidő előtt nem lehetett hirdetni az ítéletről szóló üzenetet, mert az üzenet a próféciák beteljesedésére épül. De a végső időben - mondja a próféta – „tudakozzák majd sokan, és nagyobbá lesz a tudás” (Dán 12:4).

TM 115.A kezében egy nyitott könyvecske vala. – A Júda törzséből származó oroszlán törte fel e könyv pecséteit, s Jánosnak kinyilatkoztatta mindazt, ami az utolsó napokban történik.
Dániel, feladata szerint, feljegyezte a bizonyságtételeket, amelyek bepecsételtettek a vég idejéig, amikor is az első angyal üzenetének hirdetése esedékes e világ számára. Ezek a dolgok végtelenül fontosak ezekben az utolsó napokban. Ámde míg „megtisztulnak, megfehérednek és megpróbáltatnak sokan, az istentelenek istentelenül cselekszenek, és az istentelenek közül senki sem érti.” Mennyire igaz! A bűn: Isten törvényének áthágása. S akik az Isten törvényére vonatkozó világosságot nem fogadják el, azok nem fogják megérteni az első, a második és a harmadik angyal üzeneteit. Dániel könyve a Jelenések könyve által válik érthetővé, s elvezet egészen a föld történelmének utolsó jelenetéig.

2Szem 103.Tevé a jobb lábát a tengerre, a bal lábát pedig a földre. – A Jelenések 14. fejezetének üzenete, amely kijelenti, hogy Isten ítéletének órája elérkezett, a vég idejében szól. Jelenések 10. fejezetének angyalát úgy jelképezi a Szentírás, mint akinek egyik lába a tengeren, a másik, pedig a földön van. Ez azt mutatja, hogy az üzenet az óceánt átszelve távoli földekre is eljut, és a tenger szigetei meg fogják hallani a világhoz intézett utolsó felszólító üzenetet.
„És az angyal, a kit láték állani a tengeren és a földön, felemelé kezét az égre, és megesküvék arra, aki örökkön örökké él, a ki teremtette az eget és a benne valókat, és a földet és a benne valókat, és a tengert és a benne valókat, hogy idő többé nem lészen” (Jel 10,5-6). Ez az üzenet kihirdeti a prófétai idők lezárulását. Azok csalódása, akik 1844-ben várták az Urat, valóban keserű volt azok számára, akik buzgón várták az Ő megjelenését. A csalódás az Úr akarata szerint való volt, hogy a szívek gondolatai nyilvánvalókká legyenek.

7BC 971.Tevé a jobb lábát a tengerre, a bal lábát pedig a földre. – Az angyal helyzete, fél lábbal a földön, féllel a tengeren, az üzenet széleskörű hirdetését jelzi. Át fogja szelni a széles vizeket, hirdetni fogják más országokban, sőt az egész világon. Az igazság megértését, az üzenet örömteli elfogadását a kis könyv megevése jelképezi. Az Urunk eljövetelére vonatkozó időpont-jövendölés drága üzenet volt lelkünknek (1900, 59. kézirat).

Jel. 10,3

"És kiálta nagy szóval, mint mikor az oroszlán ordít; és mikor kiálta, megszólaltatá a hét mennydörgés az ő szavát."

7BC 971.Megszólaltatá a hét mennydörgés az ő szavát.A Jánosnak adott világosság, melyet a hét menydörgés vázolt, olyan eseményekről szól, melyek az első és a második angyal üzenetekor játszódnak le. Nem a legjobb lett volna az embereknek, ha tudják ezeket, mert próbára kellett tenni a hitüket. Isten rendelete szerint a legcsodálatosabb és leghatalmasabb igazságokat fogják hirdetni. Hirdetve lesz az első és a második angyali üzenet, de nem lesz további világosság kinyilatkoztatva, míg ez a két üzenet el nem végezte feladatát. Ezt ábrázolja a fél lábbal a tengeren álló angyal, aki a legünnepélyesebb esküvel hirdeti, hogy idő többé nem lészen.

Jel. 10,4

"És mikor a hét mennydörgés megszólaltatta az ő szavát, le akarám írni; és az égből szózatot hallék, amely ezt mondá nékem: Pecsételd be, amiket a hét mennydörgés szóla, és azokat meg ne írd."

Jel. 10,5

"És az angyal, akit láték állani a tengeren és a földön, felemelé kezét az égre."

7BC 971Mikor a hét mennydörgés megszólaltatta az ő szavát.Miután a hét menydörgés hallatja hangját, Jánoshoz is, Dánielhez hasonló utasítás érkezett a kis könyv felöl. „Pecsételd be, amiket a hét mennydörgés szóla, és azokat meg ne írd.” Ezek későbbi eseményekre vonatkoznak, melyek a maguk idején kerülnek kijelentésre. Az idők végén Dániel a helyén fog állni. János látja a kis könyv pecsétjének feltörését. Dániel jövendöléseinek tehát meg van a maguk helye a világnak hirdetendő első, második és harmadik angyal üzenetében. A kinyitott kis könyv a meghatározott időre szóló üzenet volt.
Dániel és Jelenések könyve egységet képez. Az egyik jövendölés a másik kinyilatkoztatás. Az egyik lepecsételt könyv, a másik nyitott. János hallotta a mennydörgés szavának titkait, de parancsot kapott, hogy ne írja le.

Jel. 10,6

"És megesküvék arra, aki örökkön örökké él, aki teremtette az eget és a benne valókat, és a földet és a benne valókat, és a tengert és a benne valókat, hogy idő többé nem lészen."

7BC 971.Idő többé nem lesz. – A Jánosnak adott világosság, melyet a hét menydörgés vázolt, olyan eseményekről szól, melyek az első és a második angyal üzenetekor játszódnak le. Nem a legjobb lett volna az embereknek, ha tudják ezeket, mert próbára kellett tenni a hitüket. Isten rendelete szerint a legcsodálatosabb és leghatalmasabb igazságokat fogják hirdetni. Hirdetve lesz az első és a második angyali üzenet, de nem lesz további világosság kinyilatkoztatva, míg ez a két üzenet el nem végezte feladatát. Ezt ábrázolja a fél lábbal a tengeren álló angyal, aki a legünnepélyesebb esküvel hirdeti, hogy idő többé nem lészen.
Az angyal által említett idő nem a történelem, s nem a próbaidő végét jelenti, hanem az Urunk eljövetelét megelőző jövendölés idejét. Vagyis, hogy az emberek számára nem lesz többé meghatározott idő kijelentve. Ezen 1842-44-ig tartó időszak után nem lesz többé időpontra vonatkozó jövendölés. A leghosszabb időszak 1844 őszéig ér.

1Szem 179.Idő többé nem lesz. – A tanítványok kevésnek tartották, és nem is értették meg a Krisztustól kapott igazságok szélességét, mélységét és értékét, és Isten népét ma is hasonló állapot jellemzi. Mi is elmulasztottuk befogadni azt a nagyszerű és csodálatos igazságot, amit Isten ma ránk bízott. Ha előrehaladnánk a lelki dolgok felől való ismereteinkben, akkor életünk olyan területein tapasztalhatnánk meg az igazság növekedését, melyekről nem is álmodtunk. Az igazság azonban sosem fog olyan vonalon növekedni, amely annak elképzelésére indít bennünket, hogy lehetőségünk van megtudni azokat az ’időket és alkalmakat’, melyeket az Atya saját hatalmába helyezett. Újra és újra figyelmeztetést kaptam az időmeghatározást illetően. Isten népe számára többé soha nem lesz időn alapuló üzenet. Sem a Szentlélek kitöltésének, sem Krisztus eljövetelének pontos idejét nem fogjuk megtudni.

2Szem 100.Idő többé nem lesz.Nem a Jelenések könyve volt bepecsételve, hanem a Dániel próféta könyvének az utolsó napokra szóló szakasza. A Biblia így szól: „Te pedig, Dániel, zárd be e beszédeket, és pecsételd be a könyvet a végső időig: tudakozzák majd sokan, és nagyobbá lesz a tudás” (Dán 12,4). Amikor a könyv megnyittatott a következő kijelentés hangzott el: „…idő többé nem lészen” (Jel 10,6). A Dániel könyve immár felnyílt, és a Krisztus által a Jánosnak adott kinyilatkoztatásnak a föld minden lakójához el kell jutnia. A tudás növekedésével el kell készülnie egy népnek, hogy képes legyen megállni az utolsó napokban.

2Szem 103.Idő többé nem lesz. – A Jelenések 14. fejezetének üzenete, amely kijelenti, hogy Isten ítéletének órája elérkezett, a vég idejében szól. Jelenések 10. fejezetének angyalát úgy jelképezi a Szentírás, mint akinek egyik lába a tengeren, a másik, pedig a földön van. Ez azt mutatja, hogy az üzenet az óceánt átszelve távoli földekre is eljut, és a tenger szigetei meg fogják hallani a világhoz intézett utolsó felszólító üzenetet.
„És az angyal, akit láték állani a tengeren és a földön, felemelé kezét az égre, és megesküvék arra, aki örökkön örökké él, aki teremtette az eget és a benne valókat, és a földet és a benne valókat, és a tengert és a benne valókat, hogy idő többé nem lészen” (Jel 10,5-6). Ez az üzenet kihirdeti a prófétai idők lezárulását. Azok csalódása, akik 1844-ben várták az Urat, valóban keserű volt azok számára, akik buzgón várták az Ő megjelenését. A csalódás az Úr akarata szerint való volt, hogy a szívek gondolatai nyilvánvalókká legyenek.

Idő többé nem lesz. lásd EGW jel 1,3. az időnek a vége elérkezett.

Jel. 10,7

"Hanem a hetedik angyal szavának napjaiban, mikor trombitálni kezd, akkor elvégeztetik az Istennek titka, amint megmondta az ő szolgáinak, a prófétáknak."

ST 1889. nov. 18.Az Istennek titka.

ST 1894. máj. 28.Az Istennek titka.

ST 1897. már. 25.Az Istennek titka.

7BC 919.Az Istennek titka.Egész örökkévalóság szükséges feltárni Isten Szavának dicsőségeit s előhozni drága kincseit. Ne engedj élő embert hozzád jönni, aki vesézni kezdeni Isten szavát, eldöntve, hogy mi a kinyilatkoztatott, és mi nem, anélkül, hogy meg ne dorgálnád őt. Az ilyeneknek mondd meg, hogy egyszerűen nem tudhatják, egyszerűen képtelen felfogni Isten titkainak kérdéseit. Hitre akarunk bátorítani benneteket. Nem akarjuk, hogy bárki így szóljon. „Ezt elvetem, ezt elfogadom, hanem, hogy tökéletes hitünk legyen az egész Bibliában, mégpedig, ahogyan olvassuk.

TM 18.Az Istennek titka. – Az Úr Jézus kísérleteket végez emberek szívén, irgalmának és kegyelme gazdagságának szemléltetése által. Olyan csodálatos változásokat munkál, hogy Sátán minden diadalmas dicsekvése ellenére, s összes szövetségeseivel együtt, bevehetetlen, legyőzhetetlen erődítésekként szemléli őket: ugyanis hozzáférhetetlenek álbölcseletei és csalásai számára. Életük felfoghatatlan titkot jelent. Isten angyalai, a szeráfok és a kerubok, az emberekkel való együttműködéssel megbízott erők csodálkozó örömmel szemlélik, hogy bukott emberek, egykor a haragnak fiai, Krisztus nevelésének eredményeképpen a mennyei minta szerinti jellemet fejlesztenek, hogy Istennek fiai és leányai legyenek, hogy a menny tevékenységeiben és örömeiben kivegyék részüket.

7T 29.Az Istennek titka. – Amint Isten a csodálatos, megfizethetetlen ajándékot odaadta, az egész mennyei világegyetem hatalmasan felpezsdült, megkísérelték megérteni Isten felmérhetetlen szeretetét, mely a tettek mezejére lépett, hogy felébressze az emberek szívében az ajándék értékével arányos hálát. Mi, akikért Krisztus meghalt, meddig sántikálunk még kétfelé? Csak a nekünk kölcsönzött képességek és erők morzsáját juttatjuk vissza Istennek? Hogyan viselkedhetünk így, mikor pedig tudjuk, hogy Aki az egész menny Parancsnoka volt, letette királyi palástját és koronáját. Tudta, hogy milyen magatehetetlen a bukott faj, ezért emberi természetben jött el a földre, hogy lehetővé tegye számunkra, emberi voltunkat az Ő isteni voltával összekapcsolni. Szegénnyé lett, hogy miénk lehessen a mennyei kincs „igen-igen nagy örök dicsőséget szerez nékünk” (2Kor 4,17). Egyik megaláztatásból a másikba szállt alá, hogy megmentsen minket, míg Őt az Isten-embert, a szenvedő Krisztust felemelték a keresztre, hogy mindenkit magához vonzzon. Isten Fia nem szállhatott mélyebbre, nem hajolhatott volna alacsonyabbra, mint tette.
Ez az istenfélelem titka, a titok, amely arra ihlette a mennyei ügynökségeket, hogy úgy szolgáljanak a bukott embereken keresztül, hogy a világban élénk érdeklődés ébredjen a megváltás terve iránt. Ez az a titok, amely az egész mennyet felkavarta, hogy egyesüljenek az emberrel Isten tervében, a teremtett világ megmentésére.

BEcho 1894. ápr. 30.Az Istennek titka.

RH 1900. máj. 8.Az Istennek titka.

PP 86.Elvégeztetik az Istennek titka. – A véges elme képtelen igazán felfogni a végtelen Isten létezését, hatalmát, bölcsességét és műveit. Ezt mondja a szent író: „Az Isten mélységét elérheted-e, avagy a Mindenhatónak tökéletességére eljuthatsz-e? Magasabb az égnél: mit teszel tehát? Mélyebb az alvilágnál; hogy ismerheted meg? Hosszabb annak mértéke a földnél, és szélesebb a tengernél” (Jób 11:7-9). A föld legnagyobb koponyái sem tudják felfogni Istent. Az ember örökké kutathat, örökké tanulhat, és még hátra van a végtelenség.

7BC 971-72.Elvégeztetik az Istennek titka.Az evangéliumi örömüzenet üdvrendje az embereknek adott próbaidő utolsó időszaka. Akik a próba és a vizsga ezen időszaka alatt élnek és mégsem térnek meg, mégsem engedelmeskednek, a hűtlenekkel fognak elpusztulni. Nem lesz második próbaidő. A minden nemzetnek, népnek és nyelvnek hirdetett örömüzenet világos vonalakkal tárja fel az igazságot, rámutatva, hogy az örökélet feltétele az engedelmesség. Krisztus igazságosságát, isteni jellemét adja azoknak, akik engedik, hogy elvegye tőlük bűneiket. Krisztusnak vagyunk adósai a kegyelemért, amely Benne teljessé tesz bennünket” (1900, 40. kézirat).

RH 1902. jún 17.Amint megmondta az ő szolgáinak, a prófétáknak.

NK 290.Amint megmondta az ő szolgáinak, a prófétáknak.„A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi - mondja Mózes -; a kinyilatkoztatott dolgok pedig miénk és a mi fiainké mindörökké. Az Úr kinyilatkoztatja Ámós próféta által, hogy semmit sem cselekszik... míg meg nem jelenti titkát az Ő szolgáinak, a prófétáknak” (5Móz 29:29; Ám 3:7). Isten Igéjének kutatói tehát biztosak lehetnek abban, hogy az Úr az emberi történelem legcsodálatosabb eseményét világosan feltárja az igazság Igéjében.

UL 96.Amint megmondta az ő szolgáinak, a prófétáknak.

NK 308.Amint megmondta az ő szolgáinak, a prófétáknak. – Annak ellenére, hogy a próféták nem érthették meg teljesen a nekik kinyilatkoztatott dolgokat, buzgón igyekeztek felfogni a világosságot, amelyet Isten kinyilatkoztatott nekik. „Tudakozódtak és nyomozódtak, nyomozódván, hogy mely vagy milyen időre jelenté azt ki a Krisztusnak őbennük levő Lelke.” Micsoda tanulság ez Isten népének a keresztény korszakban! Isten adta követőinek ezeket a próféciákat szolgái útján! ’Akiknek megjelentetett, hogy nem maguknak, hanem nékünk szolgáltak. Figyeljük csak e szent embereket, akik „tudakozódtak és nyomozódtak” a kinyilatkoztatások után, amelyeket Isten a még meg nem született nemzedékek számára adott! Állítsuk szembe szent buzgóságukat azzal az unott érdektelenséggel, amellyel a későbbi korok kiváltságosai kezelték a mennyei ajándékot! Milyen dorgálás ez a kényelemszerető, világszerető közömbösöknek, akiket megnyugtat az a megállapítás, hogy a próféciákat nem lehet megérteni.

JÉ 186.Amint megmondta az ő szolgáinak, a prófétáknak.„Semmit sem cselekszik az én Uram, az Úr, míg meg nem jelenti titkát az ő szolgáinak, a prófétáknak” (Ám 3:7). Mert „a titkok az Úréi, a mi Istenünkéi; a kinyilatkoztatott dolgok pedig miénk és a mi fiainké mindörökké” (5Móz 29: 29). Isten adta ezeket nékünk, az Ő áldása kíséri a profetikus iratok áhítatos, imádkozó tanulmányozását.”

Jel. 10,8

"És a szózat, amelyet hallottam az égből, ismét szóla nékem, és monda: Menj el, és vedd el azt a nyitott könyvecskét, mely a tengeren és a földön álló angyal kezében van."

2T 692-93.Vedd el azt a nyitott könyvecskét. – Amint nyomon követtük a jövendölés láncolatát, világosan felismertük és magyarázatot leltünk a mi napjainknak kijelentett igazság felöl. Ezért felelősek is vagyunk az előjogokért, melyeknek örvendezünk, és a fényért, ami az ösvényünkre ragyogott. Az elmúlt nemzedékek azért a világosságért voltak felelősek, ami őrájuk ragyogott. Isten akkor a Szentírás más pontjára terelte figyelmüket, őket ezek tették próbára. Azokat az igazságokat, amelyeket mi értünk, mégsem értették meg. Nem felelősek hát azért a világosságért, amit el sem nyertek. Kezükben volt ugyan a Biblia, akár nekünk; de azon különleges igazságok kibontakozásának ideje, amelyek a világtörténelem záróeseményeit érintik, ezen utolsó nemzedék életében jött el.

Jel. 10,9

"Elmenék azért az angyalhoz, mondván néki: Add nékem a könyvecskét. És monda nékem: Vedd el és edd meg; és megkeseríti a te gyomrodat, de a te szádban édes lesz, mint a méz."

Nitott könyvecske lásd EGW a 10, 2.8.

Jel. 10,10

"Elvevém azért a könyvecskét az angyal kezéből, és megevém azt; és az én számban olyan édes vala mint a méz; és mikor megettem azt, megkeseredék az én gyomrom."

LS 56.Az én számban olyan édes vala mint a méz. Azok, kik őszintén szeretik Jézust, megértik azoknak érzését, akik annyira sóvárogták Üdvözítőjük eljövetelét. A várt időpont közeledett. Az az idő, mikor találkoznunk kell Vele, közel volt. Csendes ünnepélyességgel közeledtünk az órához. Az igazi hívők drága közösségben voltak Istennel - mely azonban béke záloga volt, amit majd a dicső jövőben elnyernek. Azok, kik ezt a reménységet és bizalmat tapasztalták, sosem fogják a várakozás e drága óráit elfelejteni.

EW 236.Az én számban olyan édes vala mint a méz. Jézus és a mennyei seregek részvéttel tekintettek alá azokra, akik őszintén vágyakoztak azt látni, Akit lelkük szeret. Angyalok lebegtek körülöttük, hogy támogassák őket a megpróbáltatás órájában. Azok, akik elmulasztották a mennyei üzenetet elfogadni, a sötétségben maradtak és Isten haragja fellobbant ellenük, mert elutasították azt a világosságot, melyet a mennyből küldött számukra.

LS 61.Mikor megettem azt, megkeseredék az én gyomrom. – Istennek váró népe közeledett ahhoz az időhöz, mikor reménysége teljesülni fog és az Üdvözítő eljövetele által öröme teljes lesz. Azonban az idő ismét letelt Krisztus eljövetelének legkisebb jele nélkül. Keserű csalódást élt át a kicsi nyáj, melynek hite oly erős és reménysége oly nagy volt. Az azonban meglepett bennünket, hogy Isten erejétől és kegyelmétől támogatva nem vesztettük el hitünket.

EW 243.Mikor megettem azt, megkeseredék az én gyomrom. – Állandóan akadtak olyanok, akik elhagyták a sötétségben lévők csoportjait s csatlakoztak a szabad csapathoz, amely láthatólag a föld felett elterülő szabad mezőn volt. Tekintetük felfelé irányult, Isten dicsősége pihent meg rajtuk s örömmel magasztalták az Úrnak szent nevét. Szorosan egyesültek egymással s mennyei világosság ragyogta be őket. Egy csapat körül olyan lelkeket is láttam, akik a világosság befolyása alá kerültek, de akik azért különösebben mégsem egyesültek a csapattal. Azok, akik a rájuk ragyogó világosságot szerették, sóváran tekintettek a menny felé, ahonnan Jézus jóakaratú tetszéssel tekintet le reájuk. Sóvárogva várták és vágyták Krisztus megjelenését. Egyetlen habozó pillantást sem vetettek többé a földre. Csakhogy ismét felhő ereszkedett a várakozó fölé, kik fáradt tekintetüket a földre irányították. Kérdezősködtem a változás oka felöl. Kísérő angyalom így szólt: ’Újra csatlakoztak várakozásukban. Jézus még mindig nem jött a földre. Jézusért még súlyosabb megpróbáltatásokat kell elszenvedniük. Teljesen szabaddá kell lenniük az emberi tévedésektől és hagyományoktól s egyedül Istenhez, és szent Igéjéhez kell fordulniuk. Meg kell tisztulniuk, fehéredniük és próbáltatniuk. Azok, akik elviselik e keserű megpróbáltatást, örök győzelmet aratnak.

NK 315.Mikor megettem azt, megkeseredék az én gyomrom. – Akik ezt az intő üzenetet hirdették, azok a megfelelő üzenetet a megfelelő időben tolmácsolták. Az első tanítványokhoz hasonlóan Dán 9. fejezetének próféciájára alapozva hirdették: „Betölt az idő, és elközelített az Istennek országa,” és közben nem ismerték fel ugyanebben az igében a Messiás haláláról szóló jövendölést. Miller és társai is a Dán 8:14 versére és Jel 14:7 versére alapozott üzenetet hirdették, és nem vették észre, hogy van még más is Jel 14. fejezetének üzenetében, amit az Úr adventje előtt szintén hirdetni kell. Miként a tanítványok tévedtek abban, hogy Isten a hetven hét végén felállítja országát, az adventhivők is rosszul tudták, hogy milyen esemény következik be a 2300 nap lejártakor. Mindkét csoport egy közhiedelmet fogadott el, azaz vallotta azokat a korabeli tévedéseket, amelyek elvakították az ember elméjét az igazsággal szemben. Mindkét csoport Isten akaratát teljesítve hirdette az általa küldött üzenetet, és mindkettő a saját tanítását félreértve csalódott.

EW 236.Mikor megettem azt, megkeseredék az én gyomrom. – Azok a hűséges, csalódott lelkek, akik nem tudták sehogy sem megérteni, hogy Uruk miért nem jött el, nem maradtak sötétségben. Isten Szentlelke újra visszavezette őket Bibliájukhoz, hogy a prófétai időszakokat kutassák. Isten már elvonta kezét a számokról és a félreértés tisztázódott. Most látták csak, hogy a prófétai láncolatok 1844-ig vezetnek és ugyanazok az érvek, amelyekkel azt bizonyították, hogy a prófétai korszakok 1843-ban végződtek, igazolták, hogy 1844-ben járnak le. Isten szava eléggé megvilágította álláspontjukat, és felismerték annak tényét, hogy Isten a határidő után is ad haladékot: „Ha a látomás késik is, azért csak várjad azt.”
Annyira vágyódtak Krisztus azonnali eljövetele után, hogy nem vették tekintetbe, miszerint a jövendölés elhúzódhat, - ami arra szolgált, hogy a hűséges, várakozó lelkek felismerhetők legyenek. Tehát ismét újabb időponthoz jutottak. Azonban láttam, hogy a fájdalmas csalódáson sokan nem bírtak felülemelkedni és elvesztették buzgalmuk és bátorságuk magas fokát, amely 1843-ban jellemezte hitüket.

Jel. 10,11

"És monda nékem: Ismét prófétálnod kell néked sok népek és nemzetek, és nyelvek és királyok felől."

5T 454.Ismét prófétálnod kell. – A nép melyre törvényét bízta, ne hagyja, hogy világosságuk rejtve maradjon. Hirdetniük kell azt a föld sötét részein. Szembe kell szállniuk, és le kell tördelniük az akadályokat. Nagy munka vár elvégzésre s ez azok feladata, akik ismerik az igazságot. Most kérjék Isten segítségét minden erejükkel. Krisztus szeretetének kell szétvetítve lennie a szívükben, Krisztus Lelkének kell kitölteni rájuk, és elő kell készülniük, hogy helyreállhassanak az ítéletben. Míg foganatosítják magukon az Istennek szentelődést, addig meggyőző erő járul az igazság hirdetéséhez; a világosság sok szívben utat talál majd. Ne aludjunk tovább a Sátán elvarázsolt területén, hanem vessünk be minden rendelkezésünkre álló erőt, használjunk fel minden eszközt, melyet a Gondviselés rendelkezésünkre bocsát. Hirdessük az utolsó üzenetet „Ismét prófétálnod kell sok népről és nemzetről, nyelvről és királyról.” Jézus megígérte: „íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig” (Jel 10,11; Mát 28,20).

9T 122-24.Ismét prófétálnod kell.Át kell adnunk Isten utolsó figyelmeztetését az embereknek. Milyen komolyan kell hát tanulmányoznunk a Bibliát, milyen lelkesedéssel kell terjesztenünk a világosságot! Mindaz, aki befogadja az isteni felvilágosodást, igyekezzék tovább is adni azt. A munkások járjanak házról-házra, nyissák meg a Bibliát az emberek előtt, terjesszük könyveinket, szóljanak a világosságról, amely áldást hozott lelkükbe. Terjesszük könyveinket és folyóiratainkat értelmesen a vonatokon, az utcán, a nagy tengerjáró hajókon, s a posta igénybevételével.
Nagy munka vár ránk, s akik ismerik az igazságot, erőteljesen könyörögjenek segítségért. Szívüket Krisztus szeretetének kell betöltenie. Krisztus Lelkének kell kitöltődnie rájuk, és készülődniük kell az ítélet napjára. Amint Istennek szentelik magukat, meggyőző erő fogja kísérni igyekezetüket, amikor másoknak mutatják be az igazságot. Nem szabad többé Sátán elvarázsolt földjén aludnunk, hanem minden össze fogásunkat igába kell hajtanunk, ki kell használnunk minden gondviselés-adta eszközt. Hirdetnünk kell az utolsó figyelmeztetést „Ismét prófétálnod kell sok népről és nemzetről, nyelvről és királyról.” S az ígéret a miénk: „íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig” (Jel 10,11; Mát 28,20).
Utasítottak, hogy küldjem lelkészeinket a meg nem művelt nagyvárosokba, s minden lehető módon sürgessem őket, hogy nyissák meg az utat az igazság bemutatása előtt. Némely nagyvárosban, ahol először hangzott el az Úr második eljövetelének üzenete, kénytelenek vagyunk úgy kezdeni el a munkát, mintha új területek lennének. Meddig mellőzzük még ezeket a kopár mezőket, e meg nem művelt nagy városokat? A magvetésnek sok-sok helyen azonnal el kellene kezdődnie.
Az Úr azt követeli, hogy szolgáiban éljen az a lelkület, mely gyorsan felfogja a lelkek értékét, gyorsan meglátja az elvégzésre váró kötelességeket, gyorsan megfelel a feladatoknak, melyeket az Úr vállára helyez. Olyan odaadásnak kell léteznie, amely semmiféle földi értéket nem tekint elégségesnek ahhoz, hogy elfoglalja annak az elvégzésre váró munkának a helyét, mellyel lelkeket nyerünk meg az igazság ismeretéhez.

NK 362.Ismét prófétálnod kell. – Miller és társai hasonlóképpen valósították meg a próféciát, és tolmácsolták azt az üzenetet, amelyet az ihletett Ige jövendölése szerint el kellett mondaniuk a világnak. De ezt az üzenetet nem hirdették volna, ha teljesen megértették volna a csalódásukat meghirdető próféciát, és benne egy másik üzenetet is, amelyet az Úr eljövetele előtt prédikálni kell minden nemzetnek. Az első és második angyal üzenete időben hangzott fel, és elvégezte azt a munkát, amelyet az Úr általa meg akart valósítani.