Az otthon rendje, tisztasága

„A tisztaság, a csinosság és a rend egyaránt elengedhetetlen kellékei a helyesen vezetett háztartásnak... Ha szegény is egy család, nem kell otthonuknak piszkosnak, személyüknek pedig rendetlennek lennie. Azoknak, akik a magasságos és szent Istent akarják képviselni e földön, legyen tiszta először a lelkük. Ennek a tisztaságnak azután tükröződnie kell külső megjelenésükön és otthonukon is úgy, hogy látható legyen: az igazság elfogadása változást hozott életükbe, megtisztította lelküket és kifinomította ízlésüket...” (Adventista otthon)

„A gyermekek minden holmijának legyen meg a kellő helye és rakjanak mindent rendben a helyére. Habár sok időbe kerül, hogy naponta oktassuk őket a rendre, de a gyermekek későbbi életében meglátjuk ennek jó eredményét... A lakásban ne legyenek elhanyagolt sarkok, mert a szívben is ilyen tisztátalan sarkok képződnek... Tiszta gondolatokat véssetek elméjükbe, azáltal is, hogy szobájukat tisztán, ízlésesen, vonzóan rendezitek be. Ha kioktatjátok őket, hogy azt rendben is tartsák, akkor érzik, hogy a szülői házban nekik is saját otthonuk van.

Az édesanya ruházata csinos és egyszerű legyen. Így megőrizheti méltóságát és tekintélyét. Ha az anyák otthon rendetlenül öltözködnek, a gyermekek követik példájukat. Sok édesanya úgy véli, hogy otthon bármilyen foltos, kopott és szakadt ruhát hordhat. Ezzel azonban csakhamar elveszíti tekintélyét családjában. A gyermekek összehasonlítják anyjuk ruházatát másokéval, akik rendesebben öltözködnek és így tekintélyük csökken... A kicsiny gyermekek lelkében már korán kifejlődik a jó ízlés és a szép iránti érzék. Hogyan véshető be azonban szívükbe a szentség és tisztaság utáni vágy, ha mindennap, mindenütt csak rendetlenséget és elhanyagolt ruházatot látnak?” (Keresztény életmód, 155–157. l.)