2019. December 7., Saturday

„Legyetek feddhetetlenek…!”

„Szájukban nem találtatott álnokság, mert feddhetetlenek.” (Jel 14:5)

A bűn gyűlöletes. Sok-sok angyal erkölcsi szépségét megrontotta. Belépett a mi világunkba is és Isten erkölcsi képmását szinte teljesen kitörölte az emberből. Ám Isten, nagy szeretetében, gondoskodott egy útról, amely által az ember visszanyerheti pozícióját, amiből kiesett, mikor engedett a kísértőnek. Krisztus eljött, hogy az emberi család élére álljon, hogy tökéletes jellemet fejlesszen ki a mi érdekünkben... „Akik csak befogadják őt, hatalmad ad azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek…”

Mit kíván az Úr vérén szerzett örökségétől? Egész valójuk odaszentelését – Krisztus tisztaságához hasonló tisztaságot, tökéletes összhangot Isten akaratával… A szent városba nem léphet be semmi, ami tisztátalan, vagy hazudik…

Kinyilváníthatjuk isteni Urunk hasonlóságát. Megismerhetjük a lelki élet tudományát… Tisztelhetjük Alkotónkat…

A legmagasabb emberi gondolatnál is magasabb Isten gyermekeire vonatkozó elgondolása. Azt akarja, hogy elménk tiszta legyen, természetünk kedves, szeretetünk pedig túláradó. Ekkor a békesség, amely minden értelmet felülhalad, árad majd belőlünk, hogy áldást hozzon mindazok számára, akikkel kapcsolatba lépünk. A lényünket körülvevő légkör felüdítő lesz.

Sokan csak az ujjuk hegyével kapaszkodnak az igazságba. A drága időt, amit az Üdvözítő szabadító erejéről beszélve kellene tölteni, sokan gonosz hírek hordozásával töltik. Hacsak nem visznek végbe határozott változtatást, híjával fognak találtatni. Ha jellemük nem alakul át teljesen, sohasem lépnek be a mennybe… Az igazán megtért embernek semmi hajlandósága sincs arra, hogy mások hibáiról gondolkozzon vagy beszéljen. Ajkai megszenteltek és mint Isten tanúja, Krisztus kegyelméről tesz bizonyságot, amely átalakította a szívét… Csak azok lépnek be a mennybe, akik legyőzték a kísértést, hogy gonoszt gondoljanak és szóljanak. (The Review and Herald, November 24, 1904.)