2018. June 24., Sunday

Elfogadni az Isten által küldött fényt

„Küldd el világosságodat és igazságodat, azok vezessenek engem! Vigyenek el szent hegyedre és hajlékaidba.” (Zsolt 43:3)

Az Úr Jézus úgy jött el világunkba, hogy teljes volt irgalommal, élettel és világossággal, készen arra, hogy megmentse azokat, akik Hozzá jönnek. De senkit sem menthet meg az akarata ellenére. Isten nem kényszeríti a lelkiismeretet; nem gyötri a testet annak érdekében, hogy az ember összhangra jusson törvényével. Mindezek az eljárások Sátán módszerei…

Az Úr nyilvánvalóvá tette, hogy felkínálja a bűnösnek a kiváltságot, hogy együtt munkálkodhat Istennel. Világosságot ad és bizonyítékot szolgáltat az igazságról. Világossá teszi kívánalmait és a bűnösre bízza, hogy elfogadja-e az igazságot, a kegyelmet és az erőt, mely által megfelelhet minden feltételnek, és nyugalmat találhat a Jézus Krisztusnak való készséges szolgálatban, aki lefizette megváltása árát. Ha a bűnös hezitál, és nem becsüli meg a világosságot, mely érintette értelmét és felébresztette lelke érzéseit, ha elutasítja az Istennek való engedelmességet, a világosság homállyá változik, egyre gyengébb lesz, míg végül eltűnik szemei elől. Akik nem értékelik a világosság első fénysugarait, azok nem fogadják el az igazság döntő bizonyítékait sem. Ha az Istentől jövő gyengéd kérlelések nem lelnek válaszra a bűnös szívében, akkor az elméjére gyakorolt első benyomások elvesztik jelentőségüket, és végül a bűnös magára marad a sötétségben. A hívás szeretettel teli. A világosság a végső elutasításkor is éppoly ragyogó, mint amikor legelőször feltámadt lelkében; de a világosság elutasítása következtében lelke megtelik sötétséggel és nem ismeri fel, mi a világosság figyelmen kívül hagyásának a veszélye. Krisztus így szól az ilyen lélekhez: „Még egy kevés ideig veletek van a világosság”. (The Youth’s Instructor, August 17, 1893.)

Még ma tegyétek bizonyossá elhívásotokat és kiválasztásotokat. Péter a világ legjobb életbiztosításának példáját nyújtja számunkra. Így szól: „Kegyelem és békesség adassék néktek bőségesen… Mivelhogy az ő isteni ereje mindennel megajándékozott minket, a mi az életre és kegyességre való.” (The Youth’s Instructor, December 7, 1893.)