Az első ausztráliai tábori összejövetel

Örülök, hogy testvéreinkkel közölhetjük, - írta Daniells tv. 1893. végén az ausztráliai testvéreknek címzett körlevélben, - hogy elérkezett az az idő, mikor a konferencia végrehajtó bizottsága sokak kívánságát teljesítve tábor-összejövetelt tart. Egyesek már rég mohón várták ezt a bejelentést és ez az ausztráliai gyarmatokon szétszórt testvérek tömegének örömüzenete volt. {LS 344.1}   

A rendes munkásokon kívül, kik az összejövetlen jelen lesznek, még O. A. Olsen generálkonferencia elnökét és White testvérnőt is megnevezték, mint akiket az amerikai misszióközpont küldött, hogy az ausztráliai területek kis munkás csapatát kiegészítse. E nagy segítség arra indította Daniells testvért, hogy felhíváshoz ezeket a szavakat fűzze: "Ez egy ritka alkalom lesz, - egy alkalom, mit talán éveken keresztül nem élvezhetünk többé és őszintén reméljük, hogy kevés testvérünk fog távol maradni az összejövetelről. {LS 344.2}   

Nagy hitre van szükség, hogy egy általánostábor-összejövetelt tervezzenek, melyre az összes gyarmatokból meghívják a testvéreket és testvérnőket. Maga az útiköltség is, tekintve a nagy távolságokat túl nagy költségnek látszott. Azonban sürgető volt a szükséglet, hogy a testvérek közelebb jussanak egymáshoz, és ezért a hívőknek szívükre kötötték, hogy jelenjenek meg." "Ez az összejövetel" - írja White testvérnő, - "Isten műve új korszakának kezdetét fogja jelenteni ezen a területen. Fontos, hogy gyülekezetének minden tagja megjelenjen és mindenkinek a szívére kötöm, hogy jöjjön el." {LS 344.3}   

"Attól félek." - folytatta - "hogy egyesek azt fogják mondani: Az utazás nagyon költséges és jobb lenne, ha a pénzt megtakarítanám és a mű előmozdítására adományoznám. Ne következtessetek így, mert Isten hív benneteket, hogy foglaljátok el helyeiteket a nép között. Személyesen kell megjelennetek a nép között. Személyesen, és az összejövetelt ezáltal is megerősíteni. Tudjuk, hogy a hívők nagyon elszórtan laknak. Ne hozzatok fel kifogásokat, melyek visszatartanának titeket a legnagyobb lelki táplálék elnyerésétől. Jöjjetek el az összejövetelre és hozzátok magatokkal családotokat..." {LS 345.1}   

Minden hatalmunkban álló eszközt használjunk fel, hogy ezt az összejövetelt eredményessé tegyük és, hogy azt a látogatók szükségeihez alkalmazzuk Az Úr műve minden ideiglenes érdeket felülmúl, és az ő dolgait nem szabad hamisan beállítani. Vigyázni, várni és dolgozni - legyen a jelszavunk... {LS 345.2}   

Isten egy rendkívül szent művet bízott reánk és szükséges, hogy összejöjjünk, hogy tanítást kapjunk arról, mi a személyes hit és a családi áhítat lényege. Meg kell értenünk, hogy melyik részt vállaljuk Isten földi művének felépítéséből, Isten szent törvényének védelméből és Üdvözítőnk felmagasztalásából, mert ő Isten Báránya, ki a világ bűneit hordozza. A léleknek érintenie kell bennünket, hogy megérthessük otthoni feladatainkat. A szülőknek meg kell tanulni, hogy hogyan küldhetnek ki keresztény gyermekeket az otthon szentélyéből, akiket úgy tanítottak és neveltek, hogy a világban világítsanak. Szentélyekre van szükségünk, hogy hitünket ne hamis színben tüntessék fel... Az idő elérkezett, hogy Ausztrália egy lépéssel előbbre haladjon. Menjünk előbbre egyesülten és győzzük le a nehézségeket. {LS 345.3}   

A testvérek 35 sátrat állítottal fel a konferencia részére, azt hitték, hogy minden szükségletet ki fog elégíteni. Mikor a bejelentések befutottak, több sátrat vásároltak és ezenkívül többet béreltek az összejövetel számára. Mikor a tábor elkészült, száz sátor volt és 501 személy jelent meg. A táborhelyet szépen feldíszítették és hűségesen karban tartották. Sok sátorban csak, asztalok, székek és szekrények voltak és az egész táborban mintaszerű rend és tisztaság uralkodott. {LS 346.1}   

"Éreztük, hogy Isten szeme kísérte minden elrendezésünket," - írta White testvérnő, mikor később ezekre az alapos munkákra hivatkozott, melyek a tábort vonzóvá és kívánatossá tették. A táborban uralkodó rend által igyekeztünk Annak hatalmas dolgait hirdetni, Aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el bennünket. Az elért eredmények sokkal nagyobbak voltak mint amit a munkások remélni mertek. A táborlátogatókra azt a benyomást tette, hogy az általuk tanított igazság nagy fontosságú és hogy a missziólelkület az evangélium igazi lelkülete. {LS 346.2}   

Ez volt az első tábor-összejövetel, melyet Melbourne látott és az embereknek valóságos csodának látszott. E sátorváros felhívása közelre és távolra elhatott és csodálatos érdeklődést keltett. Minden délután és este zsúfolt volt a sátor és pedig nem közönséges emberekkel, hanem intelligens emberek, előkelő orvosok, kereskedők és prédikátorok töltötték meg azt. Láttuk, hogy ez a sátor-összejövetel Isten áldásával többet fog elérni, mint több évi munka. {LS 346.3}   

Ezrek keresték fel a tábor sátrat csinos berendezése miatt. Mikor férfiak és nők először hallották az igazságot, látszólag nem állottak ellene makacsul. Isten ereje volt közöttünk. Brightont széltében, hosszában felráztuk. Melbourne-ben és a környező elővárosokban is nagy érdeklődés mutatkozott éspedig nagyobb, mint az 1844-ben megindult mozgalom óta bármikor. Az igazság új és idegen volt számukra, de megragadta az embereket, mert Isten Szavát hirdettük és azt az Úr a hallgatók szívébe juttatta. {LS 347.1}   

Sok látogató nagy távolságból jött és az 1843-44-es mozgalomhoz hasonlóan magukkal hozták ételüket és egész nap itt maradtak. A helység polgárai kijelentették, hogy ha nem laknának közel, sátrakat bérelnének és velünk laknának a táborban. Megbecsülték ezt az előjogot, hogy Isten Szavát ily világosan, megmagyarázva hallgatták. Azt mondták, hogy a Biblia új és értékes dolgokkal van tele úgy, hogy az egy új könyvnek tűnik fel előttük. Sokan a következőképp nyilatkoztak: "Ez több mint amit reméltünk. Hitünk megerősödött, reményünk elevenebb és hitünk a Szentírás bizonyságaiban újjáéledt." {LS 347.2}   

"Sok tábor-összejövetelen vettem már részt," - mondta Olsen testvér a Brightoni összejövetelről, - "de még sehol sem láttam a világiak ekkora érdeklődését. Ez sokkal több volt annál, mit a harmadik angyal üzenetével kapcsolatban valaha is láttam. Az összejövetelről beszéltek, hogy mit láttak és hallottak ott. Mindenünnen tábor-összejöveteleket kértek..." {LS 347.3}   

Testvéreinknek igen értékes volt ez az összejövetel. Sok gondolatot kaptak koruk igazságával kapcsolatban, valamint keresztényi tapasztalatot szereztek. Miután egy hétig itt időztek, egyhangúan kérték, hogy az összejövetel még egy hétig tartson. {LS 348.1}   

"A brightoni tábor-összejövetel következtében" írja később White testvérnő, több gyülekezetet alapítottak. Meglátogattam a willianstoni gyülekezetet és örültem, hogy láthattam, hogy sokan erkölcsi bátorsággal rendelkeznek a fokozott ellenállás és megvetés ellenére, mely rájuk és Isten törvényére nehezedett, midőn hűségüket isten törvényével szemben kinyilvánították. {LS 348.2}   

Hawtornében és Brightonban gyülekezetet alapítottak. E két gyülekezetnek körülbelül 60 tagja volt. Nagy számú új tagok csatlakoztak a prohon gyülekezethez és a Nord Fitzerey gyülekezethez és állandóan újabb személyek csatlakoztak, kik az igazságot a brightoni tábor-összejövetelen hallották. {LS 348.3}   

Egyesek azt fogják mondani, hogy ezek a tábor-összejövetelek nagyon költségesek és hogy a konferencia kénytelen lesz másik ilyen összejövetelt támogatni, de ha a három új gyülekezetre tekintünk, melyek hitben virágzanak, vonakodhatunk-e válaszolni erre a kérdésre: "Érdemes-e?" Emeljük fel hangunkat és határozottan válaszoljuk: "Érdemes lesz!" {LS 348.4}