Megerősödött bizalom

1890 nyarát White testvérnő legnagyobb részt az a massachusett-i, New Yorki, virginiai és marylandi általános összejöveteleken töltötte. Miután pár napot Adams Centerben töltött, részben a South lanchesteri általános összejövetelen. Mikor South Lanchesterből Salamancába utazott, erősen meghűlt és a Salamancai összejövetel kezdetén a South lanchasteri tíznapi munka következtében nagyon kimerült és rekedt volt és a torka fájt. {LS 309.1}   

Pennsylvánia minden részéből és New York délnyugati tájáról körülbelül kétszáz testvér gyűlt össze. Az összejöveteleket többnyire az operaházban tartották, kivéve szombat du. és este, mikor a kongregátiok templomában gyűltek össze. White testvérnő szombaton délután arról beszélt, hogy gyülekezetünk nagyobb erőfeszítéseket tegyen a hit és a szeretet ápolása terén. Vasárnap reggel az operaházban beszélt. Nagy hallgatóság volt jelen, kik minden ülést és járdát elfoglaltak és egész előre tolongtak az előadói emelvényhez. A mértékletesség volt a témája. Hosszan fejtegette a szülők kötelességét, hogy gyermekeiket úgy neveljék a valóságra és önuralomra, hogy ne essenek el akkor, mikor részegítő italok fogyasztásának kísértésébe kerülnek. {LS 309.2}   

Az összejövetel után White testvérnő olyan kimerült volt, hogy titkárnője Mc. Enterfer Sára kisasszony arra akarta bírni őt, hogy térjen vissza Battle Creekbe és kezeltesse magát a szanatóriumban. A. T. Robinson testvér és mások, kik s hátralévő összejöveteleket szívükön viselték és melyeken való részvételét megígérte, kérték, hogy ne adja fel a reményt, hogy ereje és egészségét ismét visszanyeri. {LS 309.3}   

Nagy nehézségekkel vett részt a hétfő délutáni összejövetelen és akkor érezte, hogy döntenie kell, hogy mit tegyen, a most következő virginiai összejövetelen való részvételt illetőleg. {LS 310.1}   

Hicks testvér otthonában, ahol tartózkodott, egy öreg hölgy kereste fel, kinek keresztény élete miatt férje, heves ellenkezését kellett elszenvednie. A beszélgetés egy óra hosszat tartott. Azután azt gondolta, tekintve fáradtságát, gyengeségét és nyugtalanságát, hogy visszavonul szobájába imádkozni. Miután a lépcsőn nagy nehezen felment, letérdelt ágya mellé és mielőtt kérésének első szavai elhagyták volna ajkát, észrevette, hogy a szobája rózsa illattal van tele. Mikor felnézett, hogy lássa, honnan származik az illat, látta, hogy a szobát szelíd ezüstfényű világosság sugározza be, s azonnal eltűnt fáradsága és fájdalma. Nyugtalan és bátortalan kedélye megszűnt és reménység, vigasz és béke töltötte be szívét. {LS 310.2}   

Mikor aztán környezetét elvesztette szeme elől, látomásában a mű előrehaladását látta a világ különböző részein, valamint a segítő és hátráltató körülményeket is. {LS 310.3}   

A sok látott dolog között több olyan volt, melyek a Battle Creekben uralkodó állapotokat szemléltették. Ezeket teljesen és megjegyzésre méltónak látta. {LS 310.4}   

A Salamancából való elutazást november 4-én kedden délelőttre állapították meg. Reggel A. T. Robinsin és W. C. White testvérek eljöttek White testvérnőhöz, hogy megtudják mire határozta el magát. Ekkor elbeszélte nekik előző esti tapasztalatát és a békét és örömöt, melyez egész éjszaka érzett. Azt mondta, hogy egész éjjel nem tudott aludni, mert szíve telve volt örömmel és boldogsággal. Sokszor ismételte Jákob szavait: "Bizonyára az Úr van e helyen és én nem tudtam. Nem egyéb ez, hanem Istennek háza és az égnek kapuja." I. Móz. 28, 16-17. {LS 310.5}   

Elhatározta, hogy meglátogatja az összejöveteleket úgy, mint azt előzőleg kitervelte. Azután el akart beszélgetni a testvérekkel, hogy mit látott a battle creeki munkával kapcsolatban, de gondolatai rögtön más dolgokra terelődtek és így nem beszélte el látomását. Nem mondta el ezt egész a generálkonferenciáig, melyet a következő márciusban Battle Creekben tartottak. {LS 311.1}   

A november és december hátralevő részét a keleti államokban és pedig a washingtoni, baltimore-i, morwchi, lynni és danvessi összejöveteleken töltötte januárban és februárban Battle Creekben munkálkodott és a generálkonferencia előkészületével foglalkozott. {LS 311.2}   

INDÍTVÁNYOK A KÖZPONTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATBAN

Az 1890-es évben a vezető férfiak, kik a Review and Herald kiadóvállalattal foglalkoztak, azt indítványozták, hogy a kiadóhivatali művet ellenőrző bizottság alatt egyesítsék. Az indítványozott kiadói egybeolvasztást, mint olyan eszközt javasolták, hogy így elérhetőbb az egység, a takarékosság és az ügyeskedés. Ugyanakkor azt a reményüket is kifejezték, hogy a közeljövőben a szanatóriumok is egységesítve lesznek és egy ellenőrző bizottság alá fognak tartozni. Ugyan azok a személyek, kik a kiadóhivatalok és az orvosi intézetek egységesítését akarták, azt az elméletet állították fel, hogy a legjobb mód, hogy a h.n. adventista művel szembeni bizalmat megalapozzák, abban áll, hogy a battle creeki intézményeket kell erősíteni úgy, hogy azokat nagy erős épületekkel és bőséges segéd eszközökkel kell ellátni. {LS 311.3}   

De azok, kik az otthoni és a misszióterületeken uralkodó körülményeket ismerték, érezték, hogy nagyobb szükség van a területeken a mű terjesztésére és sok befolyásos központ alapítására. Érezték, hogy főközpontban mértéken felüli összegeket adtak ki. Továbbá a californiai kiadóhivatal vezető emberei sem hagyták jóvá az egyesített tervet, mely megbénítaná a pacific parton lévő művet. {LS 312.1}   

INDÍTVÁNYOK A TERVEK MEGVÁLTOZTATÁSÁRA

Azok között, kik a vallás szabadság ügyével foglalkoztak, nagy vélemény különbségek voltak, hogy melyek a legjobb cselekvési módok a gyorsan fejlődő műben. Több éven át az "American Sentimal" lap és a közösség prédikátorai a vallás szabadság kérdését a harmadik angyali üzenet egyik legfontosabb részének tartották. Azonban az 1890-es év alatt a "National Liberty Association" vezető szónokai egy nyitott ajtót találtak, hogy elveiket, melyeket képviselték, hirdessék és a vallásos rendeletek ellen tiltakozhassanak, világi és nem keresztény emberekből álló nagy hallgatóság előtt és bölcs tervnek látták, hogy ezeket az elveket világosan előtérben tartsák és pedig elkülönítve a szent szombat és a Krisztus vissza jöveteléről szóló tanoktól. Sürgették, hogy a "Sentinel" tervét változtassák meg és megmagyarázták, hogy ha ez nem történne, azt javasolják majd, hogy Battle Creekben egy másik lapot adjanak ki, melynek szerkesztői célja jobban megegyezik az igazság előadásának módjával. {LS 312.2}   

AZ INDÍTVÁNYOZOTT MÓDOSÍTÁSOK FORMAI MEGFOGALMAZÁSA

Az 1891-es évi generálkonferenciát Battle Creekben, március 5-25-ig tartották meg. Március 15-én vasárnap délelőtt a 31 tagú választmány, melyet a generálkonferencia választott a kiadói érdekek egyesítésének megfontolására, előadta jelentését. A választmány az egyesítés által elérhető célokról kedvezően nyilatkozott, de azt ajánlotta a generálkonferenciának, hogy a generálkonferencia társaságot át kell szervezni azzal a kilátással, hogy ezáltal a közösség egész kiadói műve feletti ellenőrzést végül is elérje. {LS 313.1}   

A választmány véleményével meg egyezve a generálkonferenciai társaságot, melynek eredeti célja az volt, hogy mint egyesület egyházi vagyonnal rendelkezzen, huszonegy tagú bizottsággá szervezték, melynek átadták a mű sok ágának ellenőrzését. Ezeknek élén a kiadói érdekek álltak. {LS 313.2}   

EGY KÜLÖNÖS VÁLASZTMÁNYI TÁRGYALÁS

Az összejövetel kezdetén a "Religions Liberty Association" hivatalnokai és az "American Sentinel" lap képviselői kísérletet tettek, hogy céljukat és terveiket összhangba hozzák. E célból március 7-én szombaton este a tabernákulumban megtartott rendszeres összejövetel után közös tanácskozásra ültek össze. {LS 313.3}   

Ennél a tanácskozásnál erős meggyőződésű és szilárd elhatározású férfiak méltóan kifejezték nézetűket és érzésüket és végül a "National Religions Liberty Association" képviselői arra szavaztak, hogy az "America Sentinel" lap tervét meg kell változtatni és pedig úgy, hogy a társaság más folyóiratot adjon ki hivatalos lapjául. Ez a közös összejövetel vasárnap hajnali egy óráig tartott. {LS 313.4}   

A SZOMBATI ISTENTISZTELET

A március 7-i szombat nagy ünnepélyességű nap volt. Mielőtt Haskell testvér az evangélium világszerte való hirdetéséről beszélt. Mint az apostoli korszakban az evangéliumot a maga tisztaságában és hatalommal hirdették úgy, hogy az egész világon elterjedt, úgy fogja Isten az utolsó napokban az örök evangéliumban rejlő minden világosságot előrehozni és Lelkének erejével az egész világon szétsugározni. {LS 314.1}   

Délután White testvérnő beszélt az igehirdetés fontosságáról és arról a veszélyről, hogy hitünk megkülönböztető jegyeit el fogják fedni és háttérbe fogják szorítani abból a célból, hogy ezáltal az előítéletet elkerülhetjük. Ha reánk, mint ahogy hisszük, egy különös üzenetet bízatott, akkor ezt az üzenetet hirdetnünk kell, tekintet nélkül a világ szükségleteire, vagy előítéletére félelem és kedvezés nélkül. Egyesek az üzenetet elfogadják és általa megszentelődnek, ha a nagy tömegek ellent is állnak neki, és elvetik. Nekünk mindenhová el kell vinnünk azt, míg az egész föld fényes nem lesz dicsőségétől. Különösen azt a veszélyt hangsúlyozta, hogy elhagyjuk első szeretetünket és hogy mindnyájunknak, de különösen azoknak, kik vezető intézeteinkkel állanak kapcsolatban, eleven összeköttetésben kell állniuk Krisztussal, az igazi szőlőtővel. Óvakodjunk attól, hogy a világot utánozzuk és világi terveket kövessünk. A felelős állásban lévő férfiak úgy, mint Dániel gyakran járuljanak az Úr elé isteni segítségért könyörögve. {LS 314.2}   

Előadása közben kétszer vagy háromszor is belekezdett, hogy a salamancai tapasztalatát közölje, azonban mindig habozott és azt a pontot nem említve, más dolgokról beszélt tovább. Ez az előadás mély benyomást gyakorolt a hallgatóságra. {LS 315.1}   

Késő délután a tabernákulum keleti előcsarnokában prédikátor összejövetelt tartottak. White testvérnő is jelen volt és felhívta az összegyűlteket, hogy jobban szenteljék magukat Istennek. E különleges összejövetel végén O. A. Olsen testvér megkérdezte őt, vajon a vasárnap reggeli prédikátori értekezleten részt vesz-e. Azt válaszolta, hogy már elvégezte munkáját és a terhet őrá ruházza. Ezután úgy tervezték, hogy az összejövetelt Olsen és Prescott testvérek fogják vezetni. {LS 315.2}   

Vasárnap reggel, körülbelül húsz perccel 5 óra előtt, A. T. Robinson, W. C. White és Elleriy Robinson testvérek a reggeli összejövetelre menet White testvérnő lakása előtt haladtak el. Világosságot láttak a szobájában és a fia felsietett, hogy hogylétéről érdeklődjék. {LS 315.3}   

Írás közben találta. Majd azt mondta neki, hogy Isten angyala körülbelül három órakor felébresztette őt és megparancsolta neki, hogy menjen el a prédikátorok össze jövetelére és ott mondja el azt, amit Salamancában látomásban kapott. Azt mondta hogy ezután rögtön felkelt és körülbelül két óra hosszat írt. {LS 315.4}   

A prédikátor összejövetelen épp a komoly ima idejét fejezték be, mikor White testvérnő egy csomag kézirattal a kezében belépett. Olsen testvér meglepődve így szólt: "Örülünk, hogy láthatunk téged White testvérnő. Valami üzeneted van talán számunkra ma reggel?" {LS 315.5}   

"Bizonyára van ilyen üzenetem" válaszolta ő. Azután elmondta, hogy nem szándékozott a reggeli összejövetelen részt venni, de egész korán felkeltették és kioktatták, hogy készüljön fel, hogy a testvérekkel egyes dolgokat közöljön, melyeket Salamancában kinyilatkoztattak neki. {LS 315.6}   

Röviden elbeszélte a salamancai összejövetelen átélt tapasztalatát és azt mondta, hogy akkor kapott látomásában az Úr a műnek több helyén lévő körülményeit és veszélyeit megmutatta neki. Intéseket kapott, melyeket felelős állásokban levő férfiakkal kell közölnie. Különösen Battle Creekben van nagy veszélyben a mű, azonban a férfiak nem vették észre, mert bűnös állapotuk megvakította őket. {LS 316.1}   

Egy alkalommal vezetője így szólt: "Kövess engem" és egy tanácsadó összejövetelre vitték, hol férfiak nézeteiket és terveiket nagy komolysággal és buzgósággal, de nem megismerés szerint védték. Egy testvér állt az összejövetel előtt kezében egy folyóirattal, bírálva annak tartalmát. A folyóirat az "American Sentinel" volt. Bizonyos cikkre utalva azt mondta: "Ezt törölni kell és azt módosítani tartalmában. Ha a Sentinel nem tartalmazna ilyen cikkeket, akkor használhatnánk a lapot." A cikkek, melyek ellen felszólaltak, a szombatról és Krisztus második eljöveteléről szóltak. {LS 316.2}   

White testvérnő világosan beszélt a tanácsadó összejövetel főszónokának nézeteiről és álláspontjáról. Utalt azon keserű lelkületre, melyet egyesek kinyilvánítottak és mások hamis állásfoglalására. Észrevételeit azzal a komoly kéréssel fejezte be, hogy az igazságot mindannyian tökéletesen tartsák magasan, hogy a trombiták őrei egy biztos hangot adjanak. Ünnepélyes meggyőződés uralta az összegyűlteket és mindannyian érezték, hogy egy mennyei üzenetet hallottak. {LS 316.3}   

Olsen testvér megdöbbent és nem tudta, mit mondjon. Nem tudott semmit arról a különleges bizottsági összejövetelről, mely azon éjjel egész hajnali órákig tartott és amely két órával hamarabb ért véget, mielőtt az angyal White testvérnőnek megparancsolta, hogy a négy héttel előbb kapott látomását, melyben ezt az összejövetelt pontosan látta, beszélje el. Azonban nem kellett sokáig magyarázatra várni. Nemsokára felemelkedtek azok a férfiak, kik az előző éjszakai tanácskozáson jelen voltak és a választmányi ülésről beszámoltak. {LS 316.4}   

Az egyik azt mondta: "Tegnap este ott voltam az összejövetelen és sajnálom, hogy azt kell mondanom, hogy a hamis oldalra szavaztam, de most megragadom az alkalmat, hogy a helyes irányba tartsak." {LS 317.1}   

A "National Religions Loberty Association" vezetője világosan bizonyosságot tett. Azt mondta, hogy a testvérek egy csoportja az előző éjjel szobájában a Review nyomdában összejött és éppen arról a dologról beszéltek, melyekre White testvérnő az imént utalt. Tanácskozásunk hajnali egy óráig tartott. Azt mondta, hogy nem akarja a tanácskozást leírni, mert szükségtelen: a White testvérnő elbeszélése sokkal pontosabb volt, mint ahogy azt ő el tudná mondani. ő szintén bevallotta, hogy állásfoglalása nem volt helyes és most látja csak tévedését. {LS 317.2}   

Egy másik testvér így szólt, hogy ő is ott volt az összejövetelen és minden pontosan úgy történt, ahogy azt White testvérnő elmondta. Nagyon hálás volt, hogy világosságot nyert, mert a nézetek különbözősége nagyon komoly helyzetet teremtettek volna. Azt hitte, hogy mindenkinek becsületes s meggyőződése és komolyan a legjobbat akarják cselekedni, azonban az ellenkező nézetek miatt mégsem tudnak megegyezni. Mások is, kik a késői bizottsági tanácskozáson, a "Sentinel" üggyel kapcsolatban jelen voltak, bizonyosságot tettek arról, hogy az összejövetelt White testvérnő helyesen írta le. {LS 317.3}   

Mások bizonyosságot tettek hálájukat kifejezve, hogy ebben a kérdésben, mely annyi nehézséggel volt összekötve, világosságot kaptak. A testvérek hálájukat fejezték ki, hogy ily módon üzenetet kaptak, hogy mindannyian nem csak Isten bölcsességét láthatják az üzenetben, hanem jóságát is, hogy oly időben küldte azt, mikor senki sem kételkedhet benne, hogy az üzenet a mennyből jött. {LS 318.1}   

Ez a tapasztalat megerősítette a hívők hitét és mély benyomást tett azokra, kik úgy érezték, hogy személyes tapasztalatokban gazdag ítéletük az üzleti dolgokban biztosabb vezető, mint a felelőség elosztásának tervei és a befolyás teljes központok alapítása, melyeket a testvérek a területről és a bizonyosságok kértek. {LS 318.2}