6. A világi zene csábítása

A prófétaiskolákban nem volt haszontalan tánc és semmitmondó éneklés

A próféták házában a szent dallamokat szorgalmasan művelték. Semmilyen komolytalan táncra serkentő zene nem hangzott fel, sem pedig embert felmagasztaló léha dalok, melyek elvonják a tekintetet Isten dicsőségéről.

Az itt elhangzó ünnepélyes és szent zsoltárok a Teremtőt dicsőítették és csodálatos munkájáról beszéltek. (A keresztény nevelés alapjai, 97.o.)

Amikor Sátán veszi át az irányítást

Számos társas összejövetel került eddig megrendezésre, melyek résztvevői teljesen más elveket követnek, hisz fontosnak tartják az olyan kikapcsolódást, mellyel érzékeiket szórakoztatják; ez szégyen egyházunkra nézve. Nem mondanak nemet az öltözködés, a megjelenés hiúságára, az önfelmagasztalásra, és nem zárják ki életükből a harsány jókedvet sem. Sátán, mint egy megtisztelt vendég jól szórakozik látva ezeket az összejöveteleket és uralkodik el azok lelkében, akik pártfogolják az ilyen alkalmakat.

Megmutatták nekem egy ilyen társaság találkozóját, melynek résztvevői azt állították magukról, hogy hisznek az igazságban. A zene volt a középpontban és csak „ömlöttek” az olyan dalok, amik a szemlélő angyalokat biztosan elszomorították. Vidámság, közönséges, durva nevetés, túláradó lelkesedés és valamiféle indíttatás, ami jellemezte az ott uralkodó  hangulatot. Egyértelmű volt, hogy az ilyen örömök csak Sátántól származhatnak. Ez a rajongás és elvakult buzgóság az, amit az Úr igaz szolgái elutasítanak és szégyellnek. Az ilyen alkalmak előkészítik a talajt az istentelen gondolatoknak, amik gonosz cselekedetekre sarkallnak. Van okom azt gondolni, hogy néhányan ezen emberek közül őszintén megbánták, hogy ilyen szégyenletes dolgokban vettek részt. (Tanácsok tanítóknak, 339.o.)

Amikor a zenét rossz célokra fordítják

Aggaszt, amikor mindenfelé tanúja vagyok a fiatal férfiak és nők felületességének, pedig vallják, hogy hisznek az igazságban. Úgy tűnik, Isten nem játszik szerepet a gondolataikban. Tele van a fejük bolondságokkal. Beszédük hiábavaló és üres. Jó fülük van a zenéhez, és Sátán tudja, melyik érzékszervüket izgassa, hogy serkentse, lekösse és elbűvölje gondolataikat, hogy ne vágyjanak Krisztus után. Hiányzik belőlük a lelki vágy Isten ismerete és a kegyességben való növekedés után.

Megmutatták nekem, hogy a fiataloknak magasabb álláspontot kell elfogadniuk és Isten szavát kell megtenniük tanácsadójukul és irányítójukul. Súlyos felelősség nyugszik a fiatalokon, amiket ők könnyen vesznek. A zenének otthonaikba való bevezetése, ahelyett, hogy megszentelődésre és lelkiségre buzdítana, arra vezet, hogy elterelje gondolataikat az igazságról. Semmitmondó énekek és a népszerű hétköznapi zene látszik megfelelni ízlésüknek. A hangszerek fölemésztik az időt, amit imára kellene szentelniük.

A zene nagy áldás, ha nem fordítják rossz célra, de borzasztó átok, ha helytelenül használják. Felkorbácsol, de nem adja meg az erőt és a bátorságot, amelyet a keresztény csak a kegyelem trónjánál talál meg, amikor alázatosan fölterjeszti kéréseit, s erős kiáltással és könnyhullatással könyörög mennyei erőért, hogy szilárd legyen ellenállni a gonosz hatalmas kísértéseinek. Sátán fogságba vezeti a fiatalokat. Jaj, mit is mondhatnék, hogy megtörjem az elvakultságot! Ötletes csábító, aki a kárhozatba csalogatja őket. (Bizonyságtételek, 1. kötet, 496-497.o.)

Sátán arra használja, hogy utat törhessen magának

Az örök dolgoknak kevés a súlyuk a fiataloknál. Isten angyalai könnyeznek, amikor bejegyzik a tekercsbe a hitvalló keresztények szavait és tetteit. Angyalok lebegnek a ház fölött. Ott jönnek össze a fiatalok; ének- és zeneszó hallatszik. Keresztények gyűltek itt össze, de mit hallani?

Üres dalocska ez, inkább táncterembe illő. Íme, a tiszta angyalok összébb vonják világosságukat; sötétségbe borul a hajlék, mert az angyalok eltávoznak a helyről. Arcukon szomorúság ül. Íme, sírva fakadnak. Ezt láttam megismétlődni néhányszor, végig a szombatünneplők sorain, különösen...-ban.

Énekszó kötötte le az órákat, melyeket imára kellett volna szentelniük. A zene az a bálvány, melyet sok szombatünneplő keresztény imád. Sátán nem kifogásolja a zenét, ha fölhasználhatja a fiatalok gondolatainak foglyul ejtésére.

Bármi megfelel céljának, ami eltereli a gondolatokat Istentől és leköti az időt, melyet Isten szolgálatára kellett volna szentelni. Azokat az eszközöket használja, amelyek a lehető legerősebben tartják a legtöbb embert a kellemes elvakultságban, míg hatalma megbénítja őket. Ha jóra használják, a zene áldás lehet, gyakran azonban Sátán egyik legvonzóbb eszköze a lelkek csapdába ejtésére. Mikor visszaélnek vele, büszkeségre, hiábavalóságra, hiúságra vezeti a megszenteletlen embert. Borzalmas átokká válik, amikor elfoglalja az áhítat és az ima helyét.

A fiatalok összejönnek énekelni, s bár hitvalló keresztények, hiábavaló beszélgetésükkel, s rosszul választott énekekkel gyakran szégyent hoznak Istenre és hitükre. Nincs ínyükre a szent zene. Fölhívták a figyelmemet Isten Igéjének világos tanításaira, melyeket észrevétlenül mellőznek. Az ítélet napján az ihletés szavai fogják elítélni azokat, akik nem engedelmeskedtek azoknak. (Bizonyságtételek 1. kötet, 505-506.o.)

Alantas énekek, buja gesztusok

A szórakozások egyik legveszedelmesebb fajtája a színház. Ahelyett, hogy az erkölcsiség és az erény iskolája lenne, mint azt igen gyakran hangoztatják, inkább az erkölcstelenség melegágya ez. Az ilyen szórakozás aljas szokásokat, bűnös tulajdonságokat erősít és rögzít meg. Alantas énekek, buja mozdulatok, kifejezések, testtartások rontják meg a képzeletet, aljasítják le az erkölcsöket.

Minden fiatalnak, aki gyakran eljár ilyen előadásokra, romlottak lesznek az elvei. Nincs földünkön erőteljesebb hatás, hogy megmérgezze a képzeletet, eltörölje a vallásos benyomásokat, elvegye az élét a csöndes időtöltések, az élet józan valóságainak kedvelését, mint a szórakoztató színházi előadások. Az ilyen jelenetek iránti szeretet minden egyes alkalommal növekedik, ugyanúgy, mint a részegítő ital utáni vágy is erősödik a fogyasztással. Az egyedüli biztos út, ha elkerüljük a színházat, a cirkuszt s a szórakozások összes többi gyanús, kérdéses helyét. (Bizonyságtételek, 4. kötet, 652-653.o.)

A pogány zene hatalma Izrael felett

Bálám tudta, hogy Izrael boldogulása Isten törvényének való engedelmességétől függ; nem mondhatott ki rájuk átkot, de törvényszegésre csábíthatta őket. A próféta biztosítani akarta magának Bálák a által ígért jutalmat és a hőn vágyott elismerést azzal, hogy megmutatja  a moábitáknak, mi juttatja kárhozatra Izraelt. Az izraeliek pogány szertartásokra való meghívását tanácsolta a királynak, hogy a zene és a legszebb midianita nők elcsábítsák őket, hogy Isten hívő népe az ott tanúsított erkölcstelen magatartásával és bálványimádó áldozataival eltapossa az Ő törvényét. Ez a sátáni tanácsadás jól működött. (Spiritual Gifts, Vol. 4, p. 49.)

Zenétől és tánctól mámorosan, a pogány papnők szépségétől elbűvölve, megszegték Jahve iránti hűségüket. (Pátriárkák és próféták, 454.o.)

Zenés szórakozás a vallásos légkör kialakításáért

Nyilvánvalóvá vált számomra, hogy nem minden család, akinek ismerete van az igazságról, alkalmazza azt mindennapi életében. A befolyásolás egy olyan képesség, amire szentül kell vigyáznunk, hogy lelkeket menthessünk és jól tudjuk felhasználni Krisztus munkájában. Fiatal férfiak és nők ne gondoljátok, hogy a……………-hoz hasonló zenei szórakozás megfelelő missziós munkának számít.  Egészen másféle léleknek kell irányítania őket. Ugyanaz a lélek vezetett minket a 30 évvel ezelőtti találkozónkon amikor egyértelműen állást foglaltunk a Battle Creek-ben történtek ellen.

Az ilyen találkozóinkon egy határozott vallásos légkör kell hogy uralkodjon. Kétségkívül a világosság újra és újra megadatik nekem. Harminc évvel ezelőtt, amikor az esti zenei összejöveteleken a résztvevők nem zárták ki az ítélkezés lelkületét, a szívekben olyan sérülések keletkeztek amik sokakat végleg elfordítottak az Úrtól. (1906, 57. kézirat)

Mit kockáztatunk az evilági szórakozásokkal?

Az Úr követői nem érezhetik magukat biztonságban a világi szórakozások élvezete közben. A világi jelleggel áthatott zenei szolgálatokat sok szombatünneplő ártalmatlannak tartja, de ezek az emberek veszélyes talajon mozognak. Sátán azután kutat, hogyan tud téves irányba vezetni férfiakat és nőket, hogy megszerezhesse a lelkük feletti irányítást. Az ellenség olyan finom és meggyőző munkát végez, hogy észre sem vesszük a mesterkedését, és ez az, amiért egyházunk számos tagja inkább élvezetei foglyává válik, minthogy Isten hű követője lenne. (1900, 82. kézirat)